Rég jelentkeztem már, de tobb minden is kozbeszólt. Ritkán jutottam gépkozelbe, de igérem, visszatérek és surubben fogok jelentkezniRátaláltam egy új szerelemre. Teljesen a rabja lettem. Rákattantam a gyongygoblenre.Rég foglalkoztam már a gondolatal, hogy meg kellene próbálni milyen is lehet a gyongygoblenezés. Tugoblent ismertem, varrtam kettot, de az valahogy nem nagyon kotott le.Nyáron egy csodás hetet toltottunk életem párjával Párkányban. Egyik sétánk során persze hogy be kellett térnem a fonalboltba. Egy jó pár idot bizony eltoĺtottem ott, volt minden, amit csak akartam. Pénztárcám bizony bánta is a dolgot, mert megvettem egy kisebb goblent, hogy úgymond kipróbálom, Hozzávaló gyongyok, na persze, hogy a horgolótum se vádoljon ha hazaérek, hogy neki nem vettem semmit, egy jó pár fonal is a kosárba landolt, na persze a varrási szenvedélyemet is ki kelltt elégitenem, vatelin és szalag meg egy pár apróság.Az én drágám nézett, de nem szólt, szó nélkul turt és cipelte velem kincseimet a szállásra.

Itthon aztán jott a próba. Nézegettem, eltettem. Ez így ment kb egy hétig. Aztán nekifogtam hogy na mégis, aztán belejottem mint az a bizonyos kiskutyus. Az elsot kovette a második, és nem is álltam meg otnél.

Már most elfogyott a varrnivaló, de már gondolkodom kifogáson, hogy hátha valakinek ajándékba kellene varrni.